Az ultramobil PC (UMPC) koncepciójának legújabb kísérlete a Mediontól származik, és ez az első olyan próbálkozás, amelynél inkább a fogyasztókat, mint az üzletembereket figyeltük meg.
A RIM1000 lényegében egy pala stílusú táblagép, alatta kihúzható QWERTY billentyűzettel. Ezt a formai tényezőt már korábban is láthattuk, mind a mobiltelefonoknál, mind a Sony inkább üzletközpontú UX sorozatánál, de van néhány újdonság – például a 6,5 hüvelykes, széles látószögű képernyő és a csúszómechanizmus üdvözölhető letisztultsága.
A klaviatúra is kicsit elrugaszkodott. Két részre van osztva, hogy meggátolja a görcsök érzését, így a gombok könnyebben elérhetők a hüvelykujjával. Szinte lehetséges a szokásos módon az ujjaival gépelni; csak készülj fel egy kis gyakorlatra, részben azért, mert a szóköz csak az egyik oldalon van. Maguk a billentyűk ésszerű méretűek, ferde élekkel, hogy tisztábban definiálják őket, és határozott kattanással.
Az UMPC-kkel kapcsolatos egyik legnagyobb probléma a Windowsban való navigálás, egy olyan operációs rendszer, amelyet mindig is az egér szem előtt tartásával terveztek. A RIM1000 az első olyan UMPC-váz, amelyet láttunk, és amely egy érintőpaddal próbálja megoldani a problémát (a jobb alsó sarokban). Ha az egyik hüvelykujját ezen, a másikat pedig a bal- és jobbgombos gombokon használja, meglepően hatékony, ha nem is mindig pontos.
Ennek ellenére megúszhatja az ujjait, vagy ennek hiányában a ceruzát. De bár az érintőképernyő felülete jól ellenáll az ujjlenyomatoknak, az érintőceruza használata olyan, mintha egy ragadós táblán kaparná le a körmét.
A képernyő 800 x 480 pixeles natív felbontáson fut, de sok alkalmazás nem képes ilyen szintre hatékonyan kicsinyíteni. Akár 1024 x 600-ig vagy 1024 x 768-ig is méretezhet, de drágán kell fizetnie a tisztaságért és a helytelen képarányért.
A Vista Home Premiumot futtatva megkapja a táblaszámítógép által nyújtott minden jót, például a pontos kézírás-felismerést és az érintésbarát asztali ikonokat. Előnyös lesz az új Origami Experience, egy érintésre optimalizált programindító, amely a Windows XP Touch Pack for UMPC-re épül. Örömmel mondhatjuk, hogy ez tisztázza a legtöbb eredeti panaszunkat az UMPC-kkel kapcsolatban – az interfész és a külső programok közötti átmenet simább, és ritkán kerül vissza a Windowsba.
De az élmény máshol kevésbé örömteli. Míg a legtöbb modern PC elront minket a teljesítményben, a Medion használata egy ideig a régi rossz időkre emlékeztetett. A VIA C7-M processzora az energiahatékonyság csodája lehet, de 1 GHz-es működési sebességével, lassú merevlemezével és mindössze 768 MB RAM-jával a RIM1000 nagyon lassú. És ez alatt azt értjük, hogy küzd a Start menüvel.
A benchmarkok futtatása több napig tartott (a végösszeg 0,12), és még egy normál rendszerindítás is jóval több mint két percet vesz igénybe. Mintha ez nem lenne elég rossz, a VIA UniChrome Pro II grafikája nem képes kezelni az olyan finomságokat, mint az Aero Glass vagy az élő előnézeti funkciók – ezt szinte minden modern integrált grafikus chip képes megbirkózni.
Nem bánnánk mindezt, ha más előnyökkel is járna, de a C7-M alacsony fogyasztású hitelesítő adatai nem adnak átütőképesnek: az egész egység még alapjáraton is kényelmetlenül felforrósodik, és a kis fogyasztású akkumulátorunk egy időtartama mindössze 2 óra 15 perc. A többi hardverben sem lehet sok megváltást találni: bár a Bluetooth és a Wi-Fi üdvözlendő, nincs GPRS, GPS vagy TV tuner.
A gombok elrendezésével kapcsolatban is vannak aggályaink: nagyra értékeljük a számos gyorsbillentyűt, de mivel a D-SUB kimenet és a két USB-port egyike az egység alján található, nem használhatja őket a RIM1000-vel a mini- állvány. A Medion kétségtelenül reméli, hogy az emberek befektetnek az opcionális dokkolóállomásba.
